Reggel elmotoroztam a város másik felébe, ahonnan a túra indult. Még szerencse, hogy időben foglaltam magamnak helyet, mert volt pár csalódott ember, mint kiderült. 6-an voltunk utasok egy nyitott, leopárd mintásra festett dzsip hátsó részében, elöl a sofőr és a vezetőnk. Nagyon kellemes kis csapat jött össze, senkivel nem volt probléma.
Kb. másfél óra alatt jutottunk el a helyre. Út közben az – általuk autópályának nevezett – útról rákanyarodva az odavezető földútra, lépten-nyomon kéregetők jöttek elő. Egynél álltunk csak meg, itt kisfiúk öltöztek jelmezbe.
Odaérve aztán kezdődött a körbevezetés. Csak kambodzsai állatok vannak itt elhelyezve, és 95 %-ukat mentették meg, a maradék a turisták kedvéért került ide. Az állatok egy része sérült volt, vagy magára hagyta az anyja, volt akit háziállatként próbáltak meg tartani, és volt amelyikkel kereskedni szerettek volna. Vannak szabadon eresztve és vannak ketrecben lévők. Persze a kis majmok ezrével rohangáltak itt is :) Azt az elején elmondták, hogy alapvetően nem kell tőlük tartani, lényeg, hogy ne nézzünk a szemükbe, mert az náluk azt jelenti, harcolni szeretnénk.
Odaérve aztán kezdődött a körbevezetés. Csak kambodzsai állatok vannak itt elhelyezve, és 95 %-ukat mentették meg, a maradék a turisták kedvéért került ide. Az állatok egy része sérült volt, vagy magára hagyta az anyja, volt akit háziállatként próbáltak meg tartani, és volt amelyikkel kereskedni szerettek volna. Vannak szabadon eresztve és vannak ketrecben lévők. Persze a kis majmok ezrével rohangáltak itt is :) Azt az elején elmondták, hogy alapvetően nem kell tőlük tartani, lényeg, hogy ne nézzünk a szemükbe, mert az náluk azt jelenti, harcolni szeretnénk.
Krokodil a kicsinyevel
Feher mokus
Orias mokus (tenyleg hatalmas volt)
Ebéd is volt a szervezésben. A „központban” van egy függőágy- és asztalkomplexum ebédelni és pihenni. Nyolcan egy asztalra ültünk a tálak köré, mindenki kapott egy tál rizst, és arra szedhetett: kókusztejes csirke, sült hal, gyömbéres malac, cérnametéltes saláta, zöldségek. A végén kaptunk kóstolót helyi borból – a borhoz semmi köze nem volt, inkább egy kellemes édes gyenge likőr az ő boruk. Ezután a vezetőnk mindenkinek készített bétel-rágcsát: levélbe tekerve a bételt. Rettenetes volt!!!!!
Majd megismerkedtünk Lucky-val, az elefánttal és kisfiával. Luckyt otthagyta az anyja a Cardamom hegységben. Magukhoz vették a helyiek és kiderült róla, hogy rettenetesen okos állat, bármire megtanítható, cirkuszi mutatványokra is.
Nagyon közelről láthattunk tigriseket, épp etetési időben. Mielőtt bementünk volna a ketreceikhez, kaptunk egy kis okítást: ha felemeli a farkát, ugrás van! Az egyik srác nem figyelt és lepisilték :)
5 megjegyzés:
Csak így tovább Szandi.
Eddig is minden nagyon szép és izgalmas volt, s úgy tűnik ez továbbra is így lesz.
Itthon most van a lomtalanítás., nálad is mind a 7 zsákot kitettük, ami a burkolásból maradt.
Most a Vikinél vagyunk, az ő gépükrőn nézzük a blogodat.
Puszi
Apu
Ismet izgalmas napod volt!!Mennyi erdekes allatot lattal!!Az az elefant nagyon edi volt!!Tovabbi szep napot!
Alexandra!
Fantasztikus vagy és az út is amerre jársz az:-)
Irigyellek a bátorságodért!!!!
Nagyon szép élményeket kívánok Neked, vigyázz Magadra és olvasni foglak!!!!!!
:-)
Jó utat!
Zsuzsu
Szia Szandi!
Nagyon szép helyeken jársz. (Nekem a pagodák a csúcs) További élményekben gazdag nyaralást! Számomra az a tanulság, hogy nem is olyan "félelmetes" a hely, mint amilyennek első hallatszik :-)Dave pedig annyit szűrt le, hogy nagyon nehezen találta magának kaját...
További jó utat!
Edina
Hello Szandi,
minden reggel alig varjuk, hogy beszamolodat olvashassuk. Jol megszervezted es kikutattad ezt az utat.
"..wish, we were there..."
Ugy tunik, ez valoban feltaratlan hely sok helyen, nem zsibong a sok turista. Nagyon batornak tunsz a kaja tekinteteben, de ezeket tenyleg nem lehet kihagyni. (Ezalatt persze nem a Lemon Meringue Pie-t ertjuk, mert a meringue az svajci vagy angol eredetu, meringue= felvert tojasfeherje hab).
Tovabbi jo kalandot!
Nora&Tamas
Megjegyzés küldése