Reggel már 7-kor nekiindultunk Camly-val, először is reggelizni valami helyi nevezetességet - ami nem volt túl ízletes...
Még tegnap megbeszéltük két motorossal, hogy elvisznek minket Kampi-ba, egy Mekong menti kis faluba, itt él a legtöbb delfin. 9 USD-t legomboltak rólunk a hajókázásért. Egy szerzetessel utaztunk, aki útban van Laoszba, a testvérét meglátogatni. Azt mondta a hajós, hogy a szerzetesek szenecsét hoznak, így biztosan fogunk delfint látni. És igeeeeen! Tényleg sokat láttunk, bár már csak kevesebb, mint 100 példány maradt fenn belőlük. Ezek a delfinek nem olyan hosszú orrúak, mint tengeri társaik, hanem tömzsi a fejük vége. Fotózni pedig szinte lehetetlenség volt...
Visszaúton betértünk egy templomegyüteshez, ami működik, tehát él itt most is rengeteg szerzetes. És most először láttam szerzetesnőt, ők fehér ruhát viselnek. Igazából azért tértünk csak be ide, mert az útikönyv szerint szép kilátás nyílik a Mekongra - csak az a rengeteg fa volt zavaró :) És a majmok.
Ezek a tehenek az utcáról beszétáltak a guesthouse kertjébe, alig lehetett őket elzavarni. A tehenekről pár szó. Csak és kizárólag a húsukért tartják őket, tejet azt importálnak az ország. Friss tejet még nem is láttam, csak sűrített cukrozott konzervtejet. Sok itt a tehén, tehát nem értem a rendszert. Az viszont fura, hogy egyik tehénnek sincs tőgye...
Visszaérve majd éhen haltunk, így hát irány a piac. A már ismerős sticky rice-ból vettünk, mást nem mertünk kipróbálni. Meg valami halas dolgot, de azt csak később fogyasztjuk el.
Most pedig várjuk a buszt, szerencsére ideszóltak telefonon, hogy kbh. másfél órát késik, így van egy kis időm netezni.AHova most megyünk, ott uyganis igencsak korlátozott lesz az internet hozzáférés, bár biztosan lesz, de mivel megyünk 3 napos dzsungeltúrára, ott még árammal sem fogunk találkozni... Szóval irány Ban Lung, Ratanakiri tartomány "főfaluja".
