Hajókázás Battambangba

Még tegnap este rendeztem a számlát a siem reapi guesthouseban, és foglaltattam helyet a Battambangba menő hajóra. Igaz, hogy a buszjegy árának a többszöröse volt a díj, de aki már utazott ezen az útvonalon, mind azt mondta, hogy gyönyörű és egy felejthetetlen élmény - és igazuk volt.

A Tonlé Sap tavon hajóztunk az út felén. Erről a tóról néhány információt érdemes tudni. Amikor az esős évszakban megduzzad, a legnagyobb mélysége több, mint 10 méter és 13.000 km2 a területe. Száraz évszakban 2.500 km2-re és csupán 2,2 méteres mélységre megy össze. A tó és a Mekong folyó között Phnom Penh irányában van összeköttetés egy 100 km-es "csatornán" keresztül, ezt hívják Tonlé Sap folyónak. Az esős évszak végével, tehát október végétől, ahogy a Mekong vize elkezd visszahúzódni, a Tonlé Sap folyó folyásának iránya megváltozik, és nem a tavat, hanem a Mekong folyót táplálja.

A hajóút bő 7 órásra sikeredett, mivel menet közben leálltunk minden bokornál seftelni, úgy látszik nem volt elég amit a sok turista fizetett az egészért :)

A hajónak a tetején is lehetett ülni, nem csak a lenti fedett részen, és én is ezt tettem - így hát rákvörössé pörkölődtem az út végére, de majd csak egyszer bebarnul a színem :)

Rengeteg úszó falun haladtunk át - ha ezt előre tudom, akkor a tegnapi szörnyűségre nem nevezek be...

Ezek viszont már nem úszó faluk, hanem úszó lakások.

Ez volt a hajónk. A speed boat. Bár egy idő után rájöttem, hogy csak ennek keresztelték el és nem a félelmetes haladási sebesség miatt hívják így :)

A budi az egyik úszó faluban - ekkor ment el a kedvem a fürdéstől :)

Érdekes részeken haladtunk át, az volt a legjobb, amikor jött a szembeforgalom :) A belógó lombozat sem volt semmi, néha jól lekaszált minket...

Hihetetlen madárvilága van a tónak, bár fényképezni nem volt egyszerű őket.

Itt már közeledünk a teljesen szárazföldi részek felé.

Megérkezve Battambangba el kellett még jutnom a Lonely Planetből kinézett szálláshelyre. Az volt a szerencsém, hogy már várták a hajót, úgyhogy nem kellett cipekedni. Ezután helyi ebéd után néztem (amitől továbbra sem fáj a hasam).

Holnapra beszerveztem délelőttre a főzőtanfolyamot, már csak ki kell gondolnom minek az elkészítését szeretném megtanulni. Délutánra meg megbeszéltem egy motorossal, hogy mit nézünk meg a környéken. Viszont még mindig ott volt a kérdés, hogy most délután mit csináljak?

Hát ez gyorsan megoldódott, amikor egy motoros az út szélén megszólított azzal, hogy ő egy iskolát vezet, ahol angolt tanít, és szeretné ha egy vagy két órát tanítanék, mert örülnek neki a gyerekek, és ha jónak látom akkor adakozhatok könyvekre, stb. 7 km-re vitt egy kis Slarkram nevű faluba. Az osztályban mindenkivel kellett beszélgetnem olyan alap kérdés-válaszokat gyakorolni, mint pl. hogy hívnak, hová valósi vagy, mi a kedvenc ételed, stb. A hétsó sorokban ültek a szerzetesgyerekek, akik hihetetlenül félénkek voltak (ja, és előttük csak állni szabad, ülni vagy guggolni nem - mondhatom baromi kényelmes volt), elöl pedig a "normál" gyerekek. Édesek voltak nagyon!

A vacsorámat a kissé szemetes folyóparton költöttem el.

És egy kis politika. Kambodzsában a legnagyobb párt a Cambodian People's Party, röviden a CPP. Érdekessége, hogy bár lehet hogy nem rájuk szavaznak a legtöbben, mégis 30 éve ők nyerik a választásokat... Még érdekesebb viszont, hogy volt vörös khmer vezetők is töltenek be vezető pozíciókat a pártban... Éljen a demokratikus Kambodzsa!!! Ja, és hihetetlen a propaganda: óriástáblák mindenhol, még az úszó falvakban is.
Feljövőben van a Sam Rainsy Party, amiről sajnos nem tudok semmit, de ha lesz rá időm utánenézek ki ez a jóember.

Ez viszon a helyi körülményeket nézve egy vicc: Human Rights Party. Nem lehet túl nagy a szavazóbázisa.

Szintén nagy párt a Funcinpec Party, ami eredetileg a király hívet tömörítette, mára kezdi elveszíteni a jelentőségét.