Angkor Wat a legnagyobb templom az Angkor birodalom területén, és ezt tartják a legszebbnek (nekem más a véleményem, de tagadhatatlanul gyönyörű). Valószínűleg II. Suryavarman király (12. század eleje) temetkezési templomaként építették, Visnu tiszteletére, akinek az uralkodó hitte magát...
Ez a templom a nyugati égtáj felé néz, ami egyedi a többihez képest, mert ez a halált szimbolizálja - valószínűleg sírhely volt itt eredetileg.
A terület amin a templom áll hatalmas, 1,5 km x 1,3 km, és 190 m széles vízmedenedence veszi körül. Három emeletes az építmény: a legszélesebb része földszintes, beljebb egy kétemeletes rész, a közepén pedig egy háromszintes torony - most lezárva :(
"Apsara" azaz istennő, általában tánc közben ábrázolják.
Csatajelenet a hindu Mahabharatából.
Suryavarman egy elefánton (azért a méretarány nem semmi). 
Csatajelenet, a rendezetlen sereg sziámi, a rendezett a helyi :) 
A jók a mennybe mennek, a rosszak a pokolba, az élők peddig középen a földön. 
Itt a gonoszak tartják a kígyó fejét :) 
Jelenet a Ramajanából. 
Visnu egy "garuda" vagyis félig madár félig ember hátán. 
A templom hátulról. 
És a lejobb szögből :) 
A visszatükröződés nem volt tökéletes, mert a helyiek épp nekiálltak fürdeni a tóban :) 
Hőlégballonról a kilátás. 
Délután fogtam magam és elmotoroztam Chong Kneas-ig, ahol kemény alkudozással tűrhető áron elhajóztam az úszó faluba. Egy srác vezette a hajót, néha átadta a kormányt, vicces volt :) Viszont éreztem, hogy egy turistacsapda lesz az egész, és nem csalódtam a megérzésemben. Miután közöltem, hogy nem érdekel a krokodilfarm, csak eltessékelt oda, ami ingyen volt, csak a boltban kelett vásárolni valamit :) 
A gyengébbek kedvéért, biztos ami biztos :) 
Úszó közért. 
Úszó pagoda. 
Azok a bizonyos krokodilok, amik nem élnek a Tonlé Sap tóban. 
Az étterem tetejéről fotózva, ahol innom kellett valamit... 
Az úszó falu iskolája. Ennek a falunak egyébként 8000 lakosa van. Viszotn amikor a srác közölte, hogy ha 10 USD-ért veszek ceruzát vagy füzeteket adományként az iskolának, akkor bemehetek megnézni, na itt elszakadt a cérna - közöltem, hogy akkor irány vissza és elég volt.
A lehúzás csúcsa a kiiruccanás végén jött. A partra lépve szaladtak elém a gyerekek, kezükben egy tányérral, amir az én képem volt ráapplikálva - valamikor menet közben lefotóztak, és a másfél óra alatt rányomták egy kistányérra - már csak meg kellett venni... 
Visszaérve a szállásra azt látom, hogy egy szerzetes áldást oszt: elárasztotta az egész teraszt, annyira locsolta a delikvenseket :)
Ekkor biciklire pattantamn volna, hogy elmenjek naplementét nézni az Angkor Wat-hoz, de mindegyik hibás volt. Mivel rajtam kívül még 2 embernek kellett volna bringa, tuktukkal elvittek minket egy kölcsönzőhöz. Így akadtam össze a német Dorotheával, Marcellel és Axellal. Velük mentem tovább - bringával :) Eredetileg vért adni mentek egy helyi kórházba és én is velük tartottam volna, de ma épp nincs véradás - na így akarjon segíteni az ember. Úgyhogy maradt a naplemente, illetve a holdnézés. 
Este együtt bementünk a városba, ahol csak turisták vannak, tisztára mint a horvát tengerparton :) 
Egy ausztrál párral, tehát immár 6 főre bővülve vacsoráztunk, nagyon jól telt az este. Én khmer lasagne-t rendeltem - nem tudom a citromfüvet leszámítva mi volt benne a khmer, hacsak az nem, hogy nem volt benne tészta :) 
Ez már a desszert, európai módra: panna cotte. 
Érdekes nap volt ez a mai. Holnap pedig korai kelés, mert továbbhajózom Battambangba. Ja, este még kellett vennem egy táskát, mert már nem férnak be a cuccaim az eredetibe :)
